A Callovia-korszak titkainak feltárása: Utazás az időben

A Callovian a 163,5 millió és 157,3 millió évvel ezelőtti geológiai időszakra utal, a késő jura korszakban. Nevét a spanyolországi Callovo városáról kapta, ahol az első kövületi felfedezéseket végezték. A Kallov-korszakot bizonyos jellegzetes fosszilis fajok, például ammonitok és belemnitek jelenléte jellemzi, amelyek a periódus kezdetének és végének meghatározására szolgálnak.

A Kallov-korszak két alkorszakra oszlik: a korai kallóviakra és a késői kallóviakra. Ez idő alatt a Pangea szuperkontinens szétszakadni kezdett, ami új óceánok kialakulásához és a ma ismert kontinensek szétválásához vezetett. Az éghajlat általában meleg és párás volt, gyakori viharokkal és vulkáni tevékenységgel.

A Callovian gazdag fosszilis lerakódásairól ismert, beleértve számos dinoszauruszfajt, például szauropodákat és theropodákat, valamint tengeri hüllőket, például ichtioszauruszokat és plesioszauruszokat. Ebben az időszakban a korai emlősök evolúciója és új növényfajok is kialakultak.