A csomók megértése: okai, típusai és mikor kell orvoshoz fordulni

A csomó egy kicsi, abnormális szövettömeg, amely lehet jóindulatú vagy rosszindulatú. A jóindulatú csomók nem rákosak, és nem terjednek át a test más részeire, míg a rosszindulatú csomók rákosak, és behatolhatnak a közeli szövetekbe és szervekbe. A csomók a test bármely részén előfordulhatnak, beleértve a mellet, a pajzsmirigyet, a nyirokcsomókat és lágy szövet. Számos tényező okozhatja őket, például fertőzés, gyulladás, ciszták vagy daganatok. A csomók néhány gyakori típusa a következők: Ciszták: Folyadékkal telt zsákok, amelyek a test különböző részein képződhetnek. Fibroadenómák: Jóindulatú daganatok, amelyek mirigyes és rostos szövetből épül fel.
Lipómák: Zsíros daganatok, amelyek általában jóindulatúak, de néha rosszindulatúak is lehetnek. Pajzsmirigy csomók: Rendellenes kinövések a pajzsmirigyen, amelyek jóindulatúak vagy rosszindulatúak lehetnek. Mellcsomók: Számos tényező okozhatja, beleértve a cisztákat, fibroadenómákat és rákot.Lágyszöveti szarkómák: Rosszindulatú daganatok, amelyek a test lágy szöveteiben, például izmokban, inakban és szalagokban fejlődnek ki. Limfóma: Az immunrendszer rákja, amely csomókat okozhat a nyirokcsomókban vagy egyéb a testrészek.
Ha bárhol csomót észlel a testén, fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljon a kivizsgálás érdekében. Orvosa fizikális vizsgálatot végezhet, kórtörténetet készíthet, és diagnosztikai vizsgálatokat, például képalkotó vizsgálatokat vagy biopsziát rendelhet a csomó okának meghatározására. A kezelés a csomó kiváltó okától függ.