A Gluck Opera felemelkedése: Eltolás a realizmus felé a 18. századi Németországban

A Gluck (németül "szerencse") kifejezés a 18. és 19. században egy újfajta opera leírására szolgált, amely valósághűbb és kevésbé fantasztikus volt, mint a korábbi operák. A kifejezést Christoph Willibald Gluck zeneszerző alkotta meg, akit e stílus kialakulásának egyik kulcsfigurájának tartanak.

Gluck operáit az egyszerűbb, természetesebb zene és a drámai szöveg nagyobb hangsúlya jellemezte. Arra törekedett, hogy olyan operákat hozzon létre, amelyek a nagyközönség számára is elérhetőbbek voltak, nem csak az arisztokrácia számára. Operáiban valósághűbb karakterek és történetszálak is szerepeltek, és cselekményeihez gyakran mitológiai és történelmi témákat használt.

A Gluck operastílus jelentős hatással volt az opera 19. századi fejlődésére, és számos zeneszerző, mint például Mozart és Weberre hatással voltak munkái. A "Gluck" kifejezést ma is használják olyan operák leírására, amelyek valósághűbbnek és kevésbé kidolgozottnak tekinthetők, mint a korábbi operák.