A karkötők története és fejlődése – Középkori páncél az alkarhoz

A karkötő egy páncéldarab, amely az alkart védi, általában a bal karon viselik. Általában a középkori Európában használták a 14. és 16. században.

A rögzítők különféle anyagokból készültek, például bőrből, fémből vagy láncpántból, és úgy tervezték, hogy védelmet nyújtsanak a kardcsapások, fejszecsapások és más típusú fegyverek ellen. Gyakran kesztyűvel együtt hordták őket, amely védte a kezet és a csuklót.

A tartókat ünnepi célokra is használták, például versenyeken és lovagi versenyeken. Ezekben az esetekben gyakran bonyolult mintákkal és színekkel díszítették, hogy bemutassák viselőjük státuszát és gazdagságát.

Ma is viselik a karkötőket a reenactorok és a történelmi harcok szerelmesei, akik középkori stílusú eseményeken és csatákban vesznek részt. Színpadi harcokban és filmes produkciókban is használják őket, hogy egy kis hitelességet adjanak a korszakspecifikus jelenetekhez.