A pliszírozás művészete: típusai és felhasználási területei a divattervezésben

A ráncok egyfajta hajtások vagy gyűrődések az anyagokon, amelyeket általában úgy készítenek, hogy az anyagot megduplázzák és összevarrják, hogy összehajtogatott hatást keltsen. A redők többféle célra használhatók, például teltebbé varázsolják a ruhadarabot, nyakkivágást vagy karkivágást hoznak létre, vagy díszítő részleteket adhatnak a mintához.
A redők többféle típusa létezik, többek között:
1. Dobozredő: Lapos redő, amelyet egyenes vonalba varrnak, így dobozszerű formát hoznak létre.
2. Patronos redő: A ráncok olyan fajtája, amelyeket kör alakúra varrnak, így lekerekített hatást keltenek.
3. Összegyűjtött redő: Kis csomóba összegyűjtött redő, amely telt és fodros hatást kelt.
4. Késes redő: Éles szögű redő, amelyet gyakran használnak a ruhadarab drámai hatásának megteremtésére.
5. Párhuzamos redő: Az anyag szélével párhuzamosan varrt redő, amely hosszú, keskeny hajtást hoz létre.
6. Ráncos redő: egy ruhadarab, például ing vagy ruha elejébe varrható redő, hogy nyakkivágást vagy karkivágást hozzon létre.
7. Redőzött betét: Kis szövetdarab, amelyet hajtogatnak, és egy nagyobb ruhadarabba, például szoknyába vagy ruhába illesztenek, hogy dekoratív részleteket adjanak.
8. Fodros redő: Összegyűjtött és fodros redő, teljes és nőies hatást keltve.
9. Ráncos redő: Egy ruhadarabba varrt redő, hogy illeszkedő, ráncolt hatást keltsen.
10. Felhúzott redő: A ruha varrásába bújtatott redő, amely egy rejtett redőt hoz létre, amely teltséget és formát kölcsönöz az anyagnak.