Az alvilág birodalmának felfedezése: mítoszok, vallások és metaforák

Az alvilág a holtak birodalmára, a halottak földjére vagy a holtak lakhelyére utal a különféle mitológiákban és vallásokban. Gyakran kapcsolják össze a sötétséggel, a komorsággal és a kétségbeeséssel, és olyan helynek tekintik, ahová a lelkek elmennek, miután elhagyták az élők világát.

A görög mitológiában az alvilágot Hádész és Perszephoné uralta, és itt ítélték meg a lelkeket, vagy megbüntetik, vagy jutalmazzák életük során tett tetteik alapján. A kereszténységben az alvilágot a bűnösök büntetés helyének tekintik, míg más vallásokban, például az ókori egyiptomi és a skandináv mitológiában az alvilágot az újjászületés és a megújulás helyének tekintették.

Az alvilágot gyakran a túlvilággal társítják, de a tudattalan elme vagy az emberi természet rejtett aspektusainak metaforájaként is felfogható. Az irodalomban és a művészetben az alvilágot az ismeretlen, a titokzatos és a tiltott szimbólumaként használták.