Vinilezés: sokoldalú kémiai reakció a molekulamódosításhoz

A vinilezés egy kémiai reakció, amelyben egy alként (kettőskötésű molekulát) reagáltatnak vinil-halogeniddel (egy szénatomhoz kapcsolódó halogénatomot, például klórt vagy brómot tartalmazó molekula), hogy egy új vegyületet képezzenek, az úgynevezett vinil származék. Ezt a reakciót gyakran használják vinilcsoport (-CH2=CH-) molekulába történő bejuttatására, amely azután további kémiai reakciókkal tovább módosítható. A vinilezés különféle módszerekkel valósítható meg, többek között:

1. Elektrofil addíció: Ennél a módszernél a vinil-halogenid az alkénnel elektrofilként reagál (elektronhiányos faj, amely vonzza az elektronokat), és új szén-szén kötést hoz létre.
2. Nukleofil szubsztitúció: Ennél a módszernél a vinil-halogenid nukleofilként reagál az alkénnel (olyan faj, amely elektronokat ad), hogy az alkénen lévő kilépőcsoportot (például hidroxil- vagy aminocsoportot) vinilcsoporttal helyettesítse.
3. Konjugátum addíció: Ennél a módszernél a vinil-halogenid összehangolt mechanizmussal reagál az alkénnel, új szén-szén kötést és új szén-halogén kötést hozva létre. A vinilezés fontos reakció a szerves kémiában, mivel lehetővé teszi a kémikusok számára vinil bevezetését. molekulákká csoportosul további módosítás és szintézis céljából. Alkalmazható műanyagok, ragasztók, bevonatok és egyéb anyagok gyártásában, valamint gyógyszerek és más biológiailag aktív vegyületek szintézisében.