A Buxus sokféle felhasználása: a tereprendezéstől az illatszerekig és az orvostudományig

A Buxus a Buxaceae családjába tartozó virágos növények nemzetsége. Az ebbe a nemzetségbe tartozó növények gyakori nevei közé tartozik a puszpáng és az európai puszpáng. Nyugat- és Dél-Európában, Északnyugat-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában őshonosak.

Buxus sempervirens, közismert nevén közönséges ládás vagy európai ládás, széles körben termesztett és tereprendezési célokra használt bukszusfaj. Ez egy örökzöld cserje, amely akár 20 láb magasra is megnőhet, kicsi, kerek levelekkel, amelyek sötétzöld színűek. Gyakran használják sövények, topiáriumok és egyéb díszítő célokra.

Buxus egy olyan növény neve is, amelyet általában a hagyományos francia parfümériában használnak. A Buxus sempervirens virágaiból kivont illóolajat "puxusfa abszolútumként" ismerik, és parfümök és illatanyagok előállításához használják.

Buxust a történelem során gyógyászati célokra használták. A növény levelei és szárai számos vegyületet tartalmaznak, köztük tanninokat, flavonoidokat és triterpenoidokat, amelyekről kimutatták, hogy gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek.

Díszítő és gyógyászati felhasználása mellett a Buxust is színezékforrásként használják, a növény faanyagát pedig tartóssága és korhadásállósága miatt értékelik.