A kifejezések ereje és buktatói a nyelvben

A teljesség igénye olyan szavak vagy kifejezések használatára utal, amelyeknek nincs vagy alig van szemantikai jelentése, de hangsúlyozásra, szünetek kitöltésére vagy attitűd közvetítésére használják. Ezeket a szavakat vagy kifejezéseket gyakran nevezik „kifejezéseknek”, mert egyfajta kitöltési vagy írásjelként szolgálnak a beszédben.

A kimondók példái a következők:

* Trágárság (pl. káromkodás, káromkodás)
* Kitöltő szavak (pl. „hm, " "tetszik")
* Diszkurzusjelzők (pl. "tudod", "úgy értem")
* Közbeszólások (pl. "ó", "wow")

A kifejezések sokféle funkciót tölthetnek be a nyelvben, például:

* Egy pont vagy ötlet hangsúlyozása* Erős érzelmek vagy attitűdök kifejezése* Szünetek vagy hiányosságok kitöltése a beszédben* A téma vagy a hangnem eltolódásának jelzése. A kifejtések azonban bizonyos kontextusokban negatívnak vagy sértőnek is tekinthetők, és használatuk a társadalmi normák hatálya alá tartozhat. és tabuk. Például a trágár szavakat gyakran nem tartják megfelelőnek formális vagy szakmai környezetben, míg az olyan diskurzusjelzőket, mint a „hm” és a „tetszik”, nem professzionálisnak vagy éretlennek tekinthetjük.

Összességében elmondható, hogy a kimerítőség a nyelv összetett és sokrétű aspektusa, amely egyaránt szolgálhat pozitív és negatív funkciókat, a kontextustól és a beszélő szándékaitól függően.