A legelők megértése: típusok, kezelési technikák és előnyök

A legelő olyan földterület, amelyet állatok, például tehenek, juhok vagy lovak legeltetésére használnak. Jellemzően füvekből és egyéb, állati takarmányozásra alkalmas növényekből áll. A legelők számos helyen találhatók, beleértve a vidéki területeket, a gazdaságokat és még a városi területeket is.

Többféle legelő létezik, többek között:

1. Évelő legelő: Ez a fajta legelő évről évre visszatérő növényekből áll, mint például a lóhere és a lucerna.
2. Egynyári legelő: Ez a fajta legelő olyan növényekből áll, amelyek csak egy szezonban nőnek, mint például a búza és a zab.
3. Vegyes legelő: Ez a legelőtípus évelő és egynyári növények keverékéből áll.
4. Szénas legelő: Ez a fajta legelő olyan növényekből áll, amelyeket betakarítanak és szárítanak szénaként való felhasználás céljából.
5. Szilázslegelő: Ez a fajta legelő olyan növényekből áll, amelyeket betakarítanak és silóban vagy más tárolóban tárolnak.

A legelőket többféleképpen lehet kezelni, többek között:

1. Rotációs legeltetés: Ez magában foglalja a legelő felosztását kisebb szakaszokra, és az állatokat egy bizonyos idő elteltével egy új szakaszra helyezik át.
2. Folyamatos legeltetés: Ez azt jelenti, hogy az állatok ugyanazon a legelőszakaszon folyamatosan legelhetnek.
3. Javított legelő: Ez magában foglalja a tápanyagok hozzáadását vagy a talaj egyéb módosításait a legelő minőségének javítása érdekében.
4. Öntözött legelő: Ez magában foglalja az öntözést a legelőn lévő növények vízellátására.
5. Bekerített legelő: Ez magában foglalja a kerítések használatát, hogy az állatokat távol tartsák a legelő bizonyos területeiről.

Összességében a legelők a mezőgazdaság fontos részét képezik, és különféle célokra használhatók, beleértve az állatállomány legeltetését, szénatermelését és megőrzését.