A longiloquence megértése: meghatározás, példák és hogyan kerüljük el
A longiloquence egy főnév, amely a hosszú beszéd minőségére utal, gyakran bőbeszédűen vagy kósza módon. Olyan személyre is utalhat, aki túlzottan beszél, vagy sok szót használ, hogy kifejezzen valamit, amit rövidebben is el lehetne mondani.
Példamondatok:
1. A politikus híres volt a szókimondóságáról, gyakran órákon át beszélt anélkül, hogy a lényegre tért volna.
2. A professzor előadásai hírhedtek voltak a hosszú beszédükről, ami miatt a hallgatók elaludtak vagy kihangolódtak.
3. Az írónő írásaiban használt hosszúnyelvűség megnehezítette könyvei olvasását és megértését.



