A pápázás veszélyei: Hogyan kerüljük el a nagyképű beszédet és írást

A pápaság azt jelenti, hogy hosszan beszélünk vagy írunk, különösen nagyképűen vagy önmagunkért. Utalhat arra is, hogy túlzottan formálisan vagy hivalkodó módon beszél vagy ír. Ezt a szót gyakran használják valaki olyan kritizálására, akiről úgy gondolják, hogy túlságosan tele van önmagával vagy saját fontosságával.

Példák:

* "A politikus beszéde tele volt üres retorikával és nagyképű pontifikációval."
* "A kritikus véleménye tele volt hivalkodó pontifikálás, hogy lehetetlen volt megérteni, mit akarnak mondani."

Etimológia:

A "pontifikátus" szó a latin "pontifex" szóból származik, ami azt jelenti, hogy "hídépítő". Az ókori Rómában a pápa vallási tisztviselő volt, aki hidak építéséért és karbantartásáért volt felelős. Idővel ezt a szót olyan emberek leírására használták, akik hosszan beszélnek vagy írnak, mintha hidat építenének az ötletek között. A szónak negatív konnotációja van, ami arra utal, hogy a személy túlságosan formálisan vagy hivalkodó módon beszél vagy ír.