

Az állományok megértése a számítástechnikában
A számítástechnikában a flock olyan folyamatok vagy szálak csoportja, amelyek egyetlen CPU-n vagy magon párhuzamosan futnak. A "nyáj" kifejezést azért használjuk, mert a csoportban lévő folyamatokat vagy szálakat "összeterelték", és egymás után hajtják végre, mint egy birkanyájat.
A nyájokat általában az operációs rendszerekben használják a CPU-kihasználás hatékonyságának javítására. A folyamatok csoportosításával az operációs rendszer biztosíthatja, hogy a csoport minden egyes folyamata a CPU-n futhasson, ahelyett, hogy egyetlen folyamat monopolizálja a CPU-t, és éhezzen más folyamatokat az erőforrásoktól.
Különféle típusú állományok léteznek, beleértve:
1. Időszeletelő állományok: Az ilyen típusú állományokban a csoport minden egyes folyamata meghatározott időtartamot (úgynevezett időszeletet) kap a futtatásra, mielőtt a csoport következő folyamata futhatna.
2. Round-robin állományok: Az ilyen típusú állományokban a csoport minden egyes folyamata meghatározott ideig fut, majd a csoport következő folyamata futhat.
3. Prioritási csoportok: Az ilyen típusú állományokban a csoport minden folyamatához prioritást rendelnek, és a legmagasabb prioritású folyamatok futhatnak először.
A állományok különféle algoritmusok segítségével valósíthatók meg, többek között:
1. FCFS: Ebben az algoritmusban a folyamatok érkezési sorrendben kerülnek hozzáadásra a állományhoz, és a állomány első folyamata futhat először.
2. A legrövidebb feladat először (SJF): Ebben az algoritmusban a legrövidebb végrehajtási idővel rendelkező folyamat futhat először.
3. Prioritásütemezés: Ebben az algoritmusban a flock minden folyamatához prioritást rendelnek a végrehajtási ideje vagy más tényezők alapján, és a legmagasabb prioritású folyamatok futhatnak először.




Az informatikában a nyáj olyan folyamatok vagy szálak csoportja, amelyek együtt dolgoznak egy közös cél elérése érdekében. Az állományt gyakran használják elosztott rendszerekben, ahol több folyamatnak kell összehangolnia tevékenységét és kommunikálnia egymással.
A állomány egyetlen entitásnak tekinthető, amely a tagfolyamatok kollektív viselkedését képviseli. Például egy madárraj koordináltan repülhet együtt, és mindegyik madár reagál a szomszédok mozgására. Hasonlóképpen, folyamatok csoportja működhet együtt egy összetett probléma megoldásában, és mindegyik folyamat hozzájárul az átfogó megoldáshoz.
Az elosztott rendszerekben gyakran használják a skálázhatóság és a hibatűrés elérése érdekében az állományokat. A munkaterhelés több folyamat között történő elosztásával a rendszer több feladatot tud kezelni, és gyorsabban felépül a hibákból. Az állományok kifinomultabb viselkedések megvalósítására is használhatók, mint például konszenzusos protokollok vagy vezetőválasztási algoritmusok.
A falkák néhány közös jellemzője:
1. Koordináció: Az állományok lehetővé teszik a tagi folyamatok számára, hogy összehangolják tevékenységeiket és együtt dolgozzanak egy közös cél érdekében.
2. Skálázhatóság: A munkaterhelés több folyamat között történő elosztásával az állományok több feladatot tudnak kezelni, és nagyobb rendszerekre skálázhatók.
3. Hibatűrés: Ha az egyik folyamat meghiúsul, a csoport többi folyamata továbbra is működhet, és fenntarthatja a rendszer általános viselkedését.
4. Konzisztencia: Flockokkal biztosítható, hogy minden tagfolyamat azonos képet kapjon a rendszer állapotáról, ami fontos a konzisztencia megőrzése és a hibák elkerülése érdekében.
5. Vezetőválasztás: Az állományok segítségével kiválasztható egy vezető folyamat, amely felelős a többi folyamat tevékenységének koordinálásáért.



