Grafikonok megértése: típusai és felhasználási területei

A diagramkészítés az adatok vagy információk vizuális megjelenítésének létrehozására szolgáló folyamat. Ez magában foglalja a pontok vagy vonalak ábrázolását egy koordináta rácson, hogy megmutassa a különböző változók közötti kapcsolatot. Az így kapott diagramot vagy diagramot grafikonnak nevezzük. A grafikonok számos adat megjelenítésére használhatók, beleértve a matematikai függvényeket, a tudományos adatokat és a közösségi hálózati tevékenységeket.

Többféle grafikon létezik, többek között:

1. Vonalgrafikonok: Ezek egyetlen változó időbeli vagy más folytonos változó trendjét mutatják.
2. Oszlopdiagramok: Ezek a különböző kategóriák relatív gyakoriságát mutatják.
3. Kördiagramok: Ezek az egyes kategóriák arányát mutatják egy adatkészletben.
4. Szórványdiagramok: Ezek két változó közötti kapcsolatot mutatják.
5. Területi grafikonok: Ezek egy változó összesített összegét mutatják az idő függvényében.
6. Hisztogramok: Ezek egy változó eloszlását mutatják.
7. Box plots: Ezek egy változó és az esetleges kiugró értékek eloszlását mutatják.
8. Pareto diagramok: Ezek a különböző kategóriák relatív gyakoriságát mutatják csökkenő sorrendben.
9. Gantt diagramok: Ezek a feladatok ütemezését és azok függőségeit mutatják.
10. Sankey-diagramok: Ezek az energia vagy más erőforrások rendszeren keresztüli áramlását mutatják be.

A grafikonozás az adatelemzés és -vizualizáció fontos eszköze, mivel lehetővé teszi, hogy gyorsan és egyszerűen megtekinthessük a mintákat és trendeket nagy adathalmazokban. Általában olyan területeken használják, mint a tudomány, a mérnöki tudomány, a közgazdaságtan és a pénzügy.