A kibernetika megértése: alapelvek és alkalmazások

A kibernetika egy transzdiszciplináris megközelítés összetett rendszerek és viselkedésük megértésére és leírására. Az 1940-es és 1950-es években dolgozta ki tudósok és matematikusok egy csoportja, köztük Norbert Wiener, Ross Ashby és John von Neumann, akik igyekeztek megérteni az összetett rendszerek, például gépek, organizmusok és társadalmi rendszerek viselkedésének alapelveit. A .

Kibernetika azon az elgondoláson alapul, hogy minden rendszer, legyen az biológiai, mechanikai vagy társadalmi, megérthető az információáramlás és a rendszer különböző részeit összekötő visszacsatolási hurkok szempontjából. Ez a megközelítés hangsúlyozza a rendszer összetevői közötti kapcsolatok megértésének fontosságát, ahelyett, hogy az egyes összetevőket külön-külön tanulmányoznánk.

A kibernetika néhány kulcsfogalma:

1. Visszacsatolás: Az az elképzelés, hogy egy rendszer viselkedését a múltbeli viselkedése befolyásolja, és ez a visszacsatolási hurok felhasználható a rendszer viselkedésének szabályozására és szabályozására.
2. Homeosztázis: A rendszer azon képessége, hogy a külső körülmények változása ellenére stabil belső környezetet tartson fenn.
3. Önszerveződés: A rendszer azon képessége, hogy külső irányítás vagy ellenőrzés nélkül szervezze meg önmagát.
4. Autonómia: Egy rendszer önálló működésének és saját belső folyamatai alapján történő döntéshozatal képessége.
5. Rendszerszemléletű gondolkodás: Az az elképzelés, hogy a rendszereket egészként kell felfogni, ahelyett, hogy az egyes összetevőket elszigetelten vizsgálnánk. A kibernetikát számos területen alkalmazták, beleértve a mérnöki tudományokat, a biológiát, a pszichológiát, a szociológiát és a menedzsmentet. A gépek és organizmusok viselkedésétől a társadalmi rendszerek és szervezetek működéséig mindent tanulmányoznak.

Néhány példa a működő kibernetikai elvekre:

1. A termosztát, amely visszacsatolás segítségével szabályozza a helyiség hőmérsékletét.
2. Az immunrendszer, amely a visszacsatolás segítségével észleli és reagál a fertőzésekre.
3. Az agy, amely visszacsatolási hurkokat használ a mozgás és a viselkedés szabályozására.
4. Társadalmi rendszerek, például szervezetek és közösségek, amelyek visszajelzést és kommunikációt használnak viselkedésük koordinálására és szabályozására.
5. Irányítási rendszerek, mint például a teljes minőségirányítás és a karcsú gyártás, amelyek kibernetikai elveket alkalmaznak a szervezetek hatékonyságának és eredményességének javítására.