Amurru leleplezése – Az ókori Mezopotámia égistene

Amurru az ég és a mennydörgés istene volt az ókori mezopotámiai vallásban. Imádták őt az amoriták, a szemita nyelvű népek csoportja, akik a mai Szíria, Libanon, Jordánia, Izrael és Törökország egyes részein éltek.

Az "Amurru" név az akkád nyelvből és jelentése "az ég istene" vagy "mennydörgés istene". Gyakran ábrázolták erőteljes alakként szárnyakkal vagy szárnyas sapkával, ami azt jelképezi, hogy képes átrepülni az eget és irányítani az elemeket.

A mitológiában azt mondják, Amurru úgy teremtette meg az első embereket, hogy életet lehelt agyagfigurákba. A Mars bolygóval is kapcsolatba hozták, amelyet az ókori mezopotámiai kultúrában az erő és a hatalom szimbólumának tartottak.

Amurru imádata elterjedt az ókori Közel-Keleten, és sok különböző kultúra tisztelte, köztük a babilóniaiak, asszírok és föníciaiak. Hagyatéka még mindig látható a régió régészeti lelőhelyein felfedezett számos műtárgyban és feliratban.