Baldur tragikus története: Isten bukása a kegyelemből és a feltámadásból

Baldur egy isten a skandináv mitológiában, szépségéről és kedvességéről ismert. Odin és Frigg fia, és gyakran szőke hajú és kék szemű jóképű fiatalemberként ábrázolják. A legenda szerint Baldurt mindenki szerette, aki látta, és bölcsességéről és együttérzéséről ismert.

Baldurnak azonban volt egy gyengéje: sebezhető volt a fagyöngyökkel szemben. Egy napon Freyja istennő rávette, hogy egy fagyöngymezőn álljon, és a növényből készült nyílvessző megölte. Halála nagy gyászt okozott az istenek és istennők körében, és nem tudták visszahozni az életbe.

A mítosz egyes változataiban Baldur feltámad, és visszatér az élők világába. Más változatokban az alvilágban marad, és feleségével, Nannával együtt uralkodik a halottak felett. A történet sajátosságaitól függetlenül Baldur halála és feltámadása az élet és halál körforgásának szimbóluma, valamint a szeretet és az együttérzés ereje, amely még a legnagyobb kihívásokat is legyőzi.