Gólem ereje és veszélyei: A zsidó mitológia és a mesterséges életformák feltárása

Gólem (héberül: גולם, többes számban: gólemim) a zsidó mitológiából származó lény, amelyet állítólag élettelen anyagból, például agyagból vagy porból hoztak létre, és vallási rituálék vagy mágia révén kelt életre. Maga a „gólem” szó a héber „gelem” szóból származik, ami „nyersanyagot” jelent. A legenda szerint a leghíresebb gólem az, amelyet a 16. századi rabbi és tudós, Judah Loew ben Bezalel alkotott, más néven Prágai Maharal. A történet szerint Loew rabbi agyagból gólemet készített, hogy megvédje a prágai zsidó közösséget az üldözéstől. A gólem homlokára az "emet" (igazság) szót írta, ami életre keltette. A gólem azonban végül irányíthatatlanná vált, és deaktiválni kellett az „emet” szó első betűjének törlésével, így csak a „met” (halál) szó maradt meg.

A gólemeket gyakran hozzák összefüggésbe a mesterséges életformák vagy robotok létrehozásának gondolatával, és az irodalomban és a populáris kultúrában az istenjátszás vagy az emberi irányításon kívüli erők manipulálása veszélyeinek metaforájaként használták. A hit erejét és az emberi tudás és megértés határait is képviselik.