Ózonosítás: Sokoldalú eszköz a szerves szintézishez

Az ózonosítás olyan folyamat, amelyben az ózont (O3) egy anyag kémiai szerkezetének módosítására használják. Ezzel az eljárással oxigéntartalmú funkciós csoportokat lehet bevinni egy molekulába, vagy a meglévő kötéseket elszakítani és újakat kialakítani. Az ózonosítást gyakran használják a szerves szintézisben a molekula bizonyos részeinek szelektív funkcionalizálására. Az ózonosítás általában azt jelenti, hogy egy molekulát ózongáznak tesznek ki katalizátor, például fémsó vagy sav jelenlétében. Az ózon reakcióba lép a molekulával, és a speciális körülményektől és a kiindulási anyag szerkezetétől függően különféle termékeket képez. Az ózonosítás néhány gyakori terméke az epoxidok, aldehidek és karbonsavak.

Az ózonosítás a szerves szintézis sokoldalú eszköze, és számos alkalmazási területen alkalmazták, a gyógyszeripartól az anyagtudományig. Ennek ellenőrzése és optimalizálása azonban kihívást jelenthet, mivel a reakciókörülmények és a kiindulási anyag tulajdonságai jelentős hatással lehetnek a reakció kimenetelére. Mint ilyen, az ózonosítást általában olyan helyzetekre tartják fenn, amikor más módszerek nem hatékonyak vagy nem praktikusak.