A filmfelvételek megértése: típusok és felhasználás

A filmkészítésben a "lövés" egy jelenet vagy akció egyetlen folyamatos rögzítését jelenti egy adott kameraállásból és perspektívából. A jelenet tartalmától és céljától függően akár néhány másodperc vagy akár több perc hosszú is lehet.

A felvételeket együtt szerkesztik, hogy összefüggő és vonzó vizuális narratívát hozzanak létre a közönség számára. A filmesek különféle típusú felvételeket használnak a történet különböző aspektusainak közvetítésére, például:

1. Extreme Close-up (ECU): Egy szűk felvétel, amely egy adott részletre, például szemekre, ajkakra vagy tárgyra fókuszál.
2. Közelkép (CU): Olyan felvétel, amely mellkastól felfelé rögzíti a témát, hangsúlyozva az arckifejezéseket és az érzelmeket.
3. Közepes felvétel (MS): Olyan felvétel, amely a témát deréktól felfelé keretezi, kontextust és testbeszédet biztosítva.
4. Teljes felvétel (FS): Olyan felvétel, amely a teljes témát tetőtől talpig mutatja, így a tér és a környezet érzetét keltve.
5. Hosszú felvétel (LS): Olyan felvétel, amely távolról rögzíti a témát, kontextust és léptéket biztosítva.
6. Váll felett (OTS): Olyan felvétel, amely egy karakter perspektíváját egy másik karakter válla mögül keretezi.
7. Nézőpont (POV): Olyan felvétel, amely megmutatja, mit lát egy karakter, gyakran arra használják, hogy a közönséget elmerítsék a történetben.
8. Establishing Shot (ES): Nagy látószögű felvétel, amely beállítja a jelenetet és meghatározza a helyszínt.
9. Lövés beszúrása (IS): Olyan felvétel, amely kontextust vagy hangsúlyt ad egy adott részlethez, például egy tárgy közeli felvételéhez vagy egy karakter reakciójához.
10. Reakciólövés (RS): Olyan felvétel, amely megörökíti a karakter érzelmi reakcióit egy helyzetre vagy párbeszédre.

Ezeket a felvételeket különféle módon kombinálják, hogy összefüggő és vonzó vizuális narratívát hozzanak létre a közönség számára.