A Nemzetközi Védjegyosztályozási (ITC) rendszer megértése

Az ITC (International Trademark Classification) egy olyan rendszer, amely az áruk és szolgáltatások meghatározott kategóriákba sorolására szolgál a védjegyek bejegyzése céljából. Az 1957-ben létrejött Nizzai Megállapodás szabványosított osztályozási rendszert biztosít az áruk és szolgáltatások számára. Az ITC ezen a megállapodáson alapul, és a világ számos országa használja a védjegyek osztályozására.

Az ITC egy hierarchikus rendszert használ, 45 áru- és szolgáltatásosztályból, amelyek mindegyike specifikusabb alosztályokra van felosztva. Az osztályok három fő kategóriába sorolhatók: áruk, szolgáltatások, valamint áruk és szolgáltatások. Minden osztályhoz tartozik egy külön lista azokról az árukról vagy szolgáltatásokról, amelyek beletartoznak.

Például az 1. osztályba a vegyszerek és az üzemanyagok, míg a 27. osztályba az ékszerek és a nemesfémek tartoznak. A 38. osztály a távközlési szolgáltatásokat, míg a 42. osztály a tudományos és technológiai szolgáltatásokat foglalja magában.

Az ITC-t védjegyirodák használják szerte a világon a védjegyoltalom terjedelmének meghatározására. Ha egy vállalat védjegyet kér, a védjegyhivatal megvizsgálja a kérelmet, és az árukat vagy szolgáltatásokat az ITC szerint osztályozza. Ez segít abban, hogy a védjegy oltalomban részesüljön az áruk vagy szolgáltatások megfelelő köre számára.