Halogénezés: Halogén atomok bevitele molekulákba

A halogénezés olyan kémiai reakció, amelyben halogént (például klórt, brómot vagy jódot) adnak a molekulához. Ez egy új, halogénatomot tartalmazó vegyület képződését eredményezheti. A halogénezési reakciókat általában a szerves kémiában alkalmazzák halogénatomnak a molekulába való bejuttatására különféle célokra, például:

1. Elektronforrást biztosítani egy másik atom pozitív töltésének stabilizálásához.
2. Más atommal, például szénnel vagy nitrogénatommal kovalens kötés kialakítására.
3. Halogén atom bejuttatása a gyűrűszerkezetbe.
4. A molekula fizikai és kémiai tulajdonságainak módosítására.

Példák halogénezett vegyületekre:

1. Kloroform (CHCl3), amely gyakori oldószer.
2. Bróm-benzol (C6H5Br), amely aromás vegyület, hidrogénatom helyett brómatom van.
3. Jodid sók (például NaI), amelyeket az orvosi képalkotásban és más alkalmazásokban használnak.
4. Fluorozott monomerekből készült fluorpolimerek, például teflon. Összességében a halogénezés fontos reakció a szerves kémiában, amely lehetővé teszi a vegyészek számára, hogy halogénatomokat vigyenek be a molekulákba különféle célokra.