Horthy Miklós: Magyarország ellentmondásos helytartója

Horthy (magyarul: Horthy Miklós) magyar politikus és katonatiszt, 1920-tól 1944-ig Magyarország kormányzójaként szolgált. 1868. október 18-án született Kenderesen, a mai Nyugat-Magyarországon.

Horthy kezdte. század végén az Osztrák-Magyar Haditengerészetnél töltötte katonai pályafutását, majd az I. világháborúban a császári és királyi hadseregben szolgált. A háború után bekapcsolódott a politikába, majd 1920-ban Magyarország kormányzójává nevezték ki. IV. Károly király halála után Horthy kormányzóként Magyarország modernizálására és gazdaságának fejlesztésére törekedett, de uralmát tekintélyelvűség és a politikai ellenzék elnyomása is jellemezte. A magyar nacionalizmus szószólója volt, és agresszív külpolitikát folytatott, többek között Csehszlovákia és Románia egyes részeinek annektálását is.

Horthy rezsimje szorosan a náci Németországhoz kötődött, és 1940-ben engedélyezte a német csapatok Magyarországra való belépését. Németország ellen fordult, Horthy kezdett elhatárolódni a náciktól, és külön békét akart kialkudni a szövetségesekkel. Ez oda vezetett, hogy 1944 októberében a nácik elűzték, helyébe pedig egy fasiszta kormány lépett, amely a háború végéig Németország mellett folytatta a harcot.

Horthy 1957-ben Brazíliában száműzetésben halt meg, de hagyatéka továbbra is ellentmondásos Magyarországon. egyesek nemzeti hősnek, mások pedig a nácik munkatársának tekintik.