Mi az a gravimetria? Definíció, módszerek és alkalmazások

A gravimetria egy tárgy vagy anyag tömegének mérésére szolgáló technika a súlyának mérésével. A "gravimetria" kifejezés a latin "gravis" szóból származik, amely "nehéz" és "metria", azaz "mérés". A gravimetriát gyakran használják tudományos kutatásban, különösen olyan területeken, mint a kémia, a biológia és a geológia, ahol a minta tömege fontos paraméter. A gravimetria elvégzésére többféle módszer létezik, többek között:

1. Analitikai mérlegek: Ezek nagy pontosságú mérlegek, amelyek akár 0,01 grammos vagy annál kisebb súlyok mérésére is alkalmasak. Az analitikai mérlegeket általában laboratóriumi körülmények között használják a minták tömegének mérésére kémiai reakciók vagy más folyamatok előtt és után.
2. Gravimetriás elemzés: Ez a technika a mintában jelenlévő anyag mennyiségének meghatározására szolgál úgy, hogy megmérik annak tömegét, mielőtt és miután a mintát kezelték a kérdéses anyaggal reagáló reagenssel. A kezelés előtti és utáni tömegkülönbség a mintában lévő anyag mennyiségét jelenti.
3. Atomabszorpciós spektroszkópia (AAS): Ez egy olyan technika, amellyel a mintában lévő fémek koncentrációját mérik a mintában lévő atomok fényelnyelésének mérésével. Az AAS segítségével a mintában lévő fémionok tömege mérhető, ami hasznos lehet a környezeti monitorozásban és más alkalmazásokban.
4. Induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS): Ez egy nagyon érzékeny technika, amellyel a mintában lévő elemek tömege nagyon alacsony koncentrációban mérhető. Az ICP-MS úgy működik, hogy ionizálja a mintát, majd elemzi az ionokat tömeg/töltés arányuk alapján.

A gravimetriának számos alkalmazása van a tudományban és az iparban, többek között:

1. Környezeti monitorozás: Gravimetriával mérhető a levegő-, víz- és talajminták szennyezőanyag-mennyisége.
2. Gyógyszerészeti elemzés: A gravimetriát gyakran alkalmazzák a gyógyszerkészítményekben lévő hatóanyagok mennyiségének mérésére.
3. Élelmiszerbiztonság: A gravimetria használható az élelmiszermintákban lévő szennyeződések, például nehézfémek és peszticidek kimutatására és mennyiségi meghatározására.
4. Földtani elemzés: Az ásványok és egyéb földtani minták tömegének mérésére gravimetriát alkalmaznak.
5. Anyagtudomány: A gravimetriát az anyagok sűrűségének és egyéb fizikai tulajdonságainak mérésére használják.