A kínai nyelv evolúciója: a kínai nyelvek előtti nyelvek és jelentőségük

A „prekínai” kifejezés olyan nyelvekre vagy nyelvcsaládokra utal, amelyek a kínai mint különálló nyelv megjelenése előtt léteztek.

Több jelölt is van a prekínai nyelvekre, többek között:

1. Proto-kínai-tibeti: Ez egy hipotetikus nyelv, amelyről úgy gondolják, hogy azon a területen beszélnek, ahol ma kínai és más kínai-tibeti nyelveket beszélnek. A kínai, tibeti és más kínai-tibeti nyelvek rekonstruált őse.
2. Régi kínai: Ez a kínai nyelv legkorábbi tanúsított formája, az ie 6. századból származik. Úgy gondolják, hogy a Sárga-folyó völgyében és a környező vidékeken beszélték.
3. Archaikus kínai: Ez a kifejezés a Zhou-dinasztia (i.e. 1046-256) idején beszélt nyelvre utal, amely a Kínát egyesítő Qin-dinasztia előtti utolsó dinasztia volt.
4. Korai közép-kínai: Ez a kifejezés a Tang-dinasztia (i.sz. 618-907) idején beszélt nyelvre utal, amely jelentős nyelvi és kulturális változások időszaka volt Kínában.

Fontos megjegyezni, hogy a kínai és a kínai előtti nyelvek közötti különbségtétel nem mindig egyértelmű, mivel a kínai történelem során a nyelvi és kulturális fejlődés folyamatos. Ezen túlmenően, bizonyos nyelvek „előkínai” besorolása folyamatos vita tárgyát képezi a nyelvészek és tudósok között.