Az Ustashi Mozgalom sötét története Horvátországban

Az Ustashi (szerb-horvátul: Усташи / Ustaše) egy horvát fasiszta és ultranacionalista mozgalom, amely az 1920-as és 1930-as években alakult ki. Az "Ustashi" név a szerb-horvát "usta" szóból származik, amely "kampót" jelent, és azért választották, mert a mozgalom alapítói horgoknak tekintették magukat, amelyek kihúzzák Horvátországot a szerb tengerből, mivel úgy gondolták, hogy a szerbek veszélyt jelent a horvát identitásra és függetlenségre.

Az Ustashi mozgalmat 1929-ben alapította horvát értelmiségiek egy csoportja, akik elégedetlenek voltak a Jugoszláv Királyság politikai és társadalmi viszonyaival. Arra törekedtek, hogy a katolicizmuson, a tekintélyelvűségen és a nacionalizmuson alapuló független horvát államot hozzanak létre. Az usztasi ideológia hangsúlyozta a „tiszta” horvát faj és kultúra szükségességét, és a szerbek, zsidók és más kisebbségi csoportok kiűzését vagy kiirtását szorgalmazták, amelyek szerintük fenyegetést jelentenek egy nagyobb Horvátországról alkotott elképzelésükre. Az 1930-as években jelentős támogatást kaptak, különösen a fiatalok és az értelmiségiek körében, és be tudtak szivárogni a horvát társadalom különböző aspektusaiba, beleértve az oktatást, a médiát és a politikát. 1941-ben, a második világháború idején az Ustashi-rezsim került hatalomra Horvátország Független Államában (NDH), a náci Németország és a fasiszta Olaszország által létrehozott bábállamban. Az Ustashi-rezsim brutális politikájáról volt hírhedt, beleértve a szerbek, zsidók, romák, homoszexuálisok és más kisebbségi csoportok üldöztetését és meggyilkolását.

Az Ustashi-mozgalmat és rezsimet széles körben elítélték atrocitásai és emberiesség elleni bűnei miatt. Manapság az "Ustashi" kifejezést gyakran használják lekicsinylő kifejezésként a szélsőséges vagy fasiszta ideológiák és mozgalmak leírására Horvátországban és a tágabb régióban.