A védikus utáni időszak megértése az indiai történelemben

A posztvédikus kifejezés az indiai történelemnek a védikus időszakot követő időszakára utal, amelyet a Védák összetétele és a védikus vallás fejlődése jellemez. A védikus utáni időszakban új vallási és filozófiai mozgalmak, mint például a buddhizmus és a dzsainizmus, valamint a védikus vallás hanyatlása jelent meg.

A védikus utáni időszak nagyjából három szakaszra osztható:

1. A korai posztvédikus időszak (i.e. 6. század): Ebben a szakaszban olyan új vallási és filozófiai mozgalmak jöttek létre, mint a buddhizmus és a dzsainizmus, amelyek megkérdőjelezték a védikus vallás tekintélyét. A védikus papi osztály is jelentős változásokon ment keresztül ebben az időszakban.
2. A középső posztvédikus időszak (i.e. 5. század): Ebben a szakaszban a védikus vallás tovább hanyatlott, és nőtt az új vallási és filozófiai mozgalmak befolyása. Ebben az időszakban alakult ki a Mauryan Birodalom is, amelyet Chandragupta Maurya alapított ie 322-ben.
3. A késői posztvédikus időszak (i.e. 4. századtól): Ebben a szakaszban a védikus vallás további hanyatlása és az új vallási és filozófiai mozgalmak, például a puránák és az eposzok felemelkedése következett be. Az i.sz. 4. században alapított Gupta Birodalom is jelentős szerepet játszott India vallási és kulturális tájképének kialakításában ebben az időszakban.

Összességében elmondható, hogy a posztvédikus időszakot jelentős változások jellemezték a vallási, társadalmi, ill. India politikai környezetét, és új eszmék és mozgalmak térnyerését tapasztalta, amelyek megkérdőjelezték a védikus vallás tekintélyét.