Palaeophis ősi kígyóinak feltárása

A Palaeophis egy őskori kígyónemzetség, amely a paleocén és az eocén korszakban élt, körülbelül 60-50 millió évvel ezelőtt. A "Palaeophis" név a görög "paleos" szóból származik, amely "ősi" és "ophis", azaz "kígyó". A Palaeophis nagyméretű, kígyószerű kígyók csoportja volt, amelyek valószínűleg a legnagyobb ragadozók voltak ökoszisztémájukban. Hosszú, karcsú testük volt, erős izmokkal és éles fogakkal. A Palaeophis egyes fajairól ismert, hogy elérte a 6 métert (20 láb) is.

Palaeophis-kövületeket a világ számos részén találtak, beleértve Észak-Amerikát, Európát és Ázsiát. Gyakran megtalálhatók más paleocén és eocén kövületekkel, például korai emlősök és madarak fosszíliáival együtt.

A Palaeophis egyik legismertebb faja a P. major, amelyet a londoni agyagban talált, majdnem teljes csontvázról írtak le. Megalakulása Angliában. Egyéb fajok közé tartozik a P. elegans, a P. gigas és a P. minor. A Palaeophis fontos része a fosszilis feljegyzéseknek, mert betekintést nyújt a modern kígyók evolúciójába, valamint a paleocén és eocén ökoszisztémáiba.