Mi a semmisség a törvényben?

A megsemmisítés egy jogi doktrína, amely szerint a bíróságnak nincs hatásköre vagy hatásköre egy adott ügy vagy vita tárgyalására és eldöntésére. Más szavakkal, a bíróság „semmisíti” vagy érvényteleníti az előtte folyamatban lévő ügyet, gyakorlatilag lezárva az eljárást.

Több oka is lehet annak, hogy a bíróság gyakorolhatja semmisítési jogkörét, többek között:

1. Tárgyi illetékesség hiánya: Ha a bíróságnak nincs felhatalmazása arra, hogy az ügyben érintett konkrét jogvitát érintő ügyeket tárgyalja, az ügyet érvénytelenítheti. Előfordulhat például, hogy a kis értékű követelések bírósága nem rendelkezik hatáskörrel egy nagy összegű kártérítéssel járó ügy tárgyalására.
2. Személyes illetékesség hiánya: Ha a bíróságnak nincs felhatalmazása arra, hogy az ügyben részt vevő egy vagy több fél felett joghatóságot gyakoroljon, érvénytelenítheti az ügyet. Például, ha az alperes nem abban az államban lakik, ahol a keresetet benyújtották, előfordulhat, hogy a bíróság nem rendelkezik személyes joghatósággal e fél felett.
3. A kereset benyújtásának elmulasztása: Ha a felperes panasza nem tartalmaz elegendő tényt az érvényes jogi igény alátámasztásához, a bíróság érvénytelenítheti az ügyet. Ezt gyakran „a cselekvés okának elmulasztásának” nevezik.
4. Keresetképesség hiánya: Ha a felperesnek nincs törvényes joga vagy érdeke a kereset indításához, a bíróság érvénytelenítheti az ügyet. Például, ha a felperesnek nincs közvetlen és konkrét séreleme, amely az alperes cselekményeire vezethető vissza, előfordulhat, hogy a bíróság nem rendelkezik hatáskörrel az ügyben.
5. Előzetes ítélet: Ha az ügyben – akár ugyanaz a bíróság, akár egy másik bíróság – olyan korábbi ítélet született, amely a jelen ügyben kért jogorvoslatot megtiltja, a bíróság érvénytelenítheti az ügyet. Ezt „biztosítéki estoppel”-nek vagy „probléma kizárásának” nevezik.
6. Elévülés: Ha a felperes a keresetet az elévülési idő lejárta után nyújtotta be, a bíróság az ügyet érvénytelenítheti. Az elévülés határidõt szab arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig kell a felperesnek jogi keresetet benyújtania.
7. Egyéb jogi doktrínák: Számos más jogi doktrína is arra késztetheti a bíróságot, hogy gyakorolja érvénytelenítési jogkörét, mint például a "laches" (a per megindításának indokolatlan késedelme), a "beleegyezés" (az állítólagos jogsértés elfogadása vagy eltűrése), vagy „estoppel” (olyan jogi elv, amely megakadályozza, hogy a felek tagadjanak vagy állítsanak valamit, ami ellentétes korábbi tetteikkel vagy nyilatkozataival).

Fontos megjegyezni, hogy az érvénytelenítés nem egyenlő az elbocsátással. Elbocsátásról akkor beszélünk, ha a bíróság sérelem nélkül megszünteti az ügyet, vagyis a felperes újra előterjesztheti az ügyet. A megsemmisítés ezzel szemben az ügy végleges és feltétlen megszüntetését jelenti, ami azt jelenti, hogy a felperes nem tudja újra előterjeszteni az ügyet.