A Restimuláció megértése: Kulcsfogalom a kondicionálásban és a terápiában

Az újrastimuláció egy olyan folyamat, amelynek során egy korábban tanult viselkedés vagy válasz újra aktiválódik egy olyan ingerre adott válaszként, amely hasonló ahhoz, amely a viselkedést eredetileg kiváltotta. Ez történhet a kondicionálás különféle formáival, például a klasszikus kondicionáláson vagy az operáns kondicionáláson keresztül. A klasszikus kondicionálás során a semleges inger egy feltétel nélküli ingerrel (UCS) párosul, hogy feltétel nélküli választ (UCR) váltson ki. Idővel a semleges inger kondicionált ingerré (CS) válik, amely az UCR-hez hasonló feltételes választ (CR) válthat ki. Ha a kondicionált inger egy bizonyos idő elteltével ismét megjelenik, az újrastimulálhatja a korábban tanult viselkedést vagy választ. Az operáns kondicionálásban egy viselkedést pozitív vagy negatív következmény erősít meg. Ha a viselkedést megerősítő inger követi, nagyobb valószínűséggel fordul elő a jövőben. Ha azonban a viselkedést büntető inger követi, kisebb valószínűséggel fordul elő újra. Mindkét esetben a korábban tanult viselkedés újrastimulálható egy hasonló, választ kiváltó inger bemutatásával.

A restimuláció terápiásan használható, hogy segítsen az egyéneknek leküzdeni a fóbiákat vagy más szorongásos zavarokat, fokozatosan kitéve őket a félt ingernek, kontrollált és biztonságos módon. környezet. Használható a kívánt viselkedések megerősítésére is, például házi feladatok elvégzésére vagy egy új készség gyakorlására.