Az ergotizálás elfeledett története: gyógyászati felhasználások és kockázatok

Az ergotizálás a rozsszemek Claviceps purpurea nevű gombával való megfertőzésének folyamatára utal, amely ergotamin nevű vegyi anyagot termel. Az ergotamin más kábítószerek, például az LSD előfutára, és nagy mennyiségben fogyasztva hallucinációkat és egyéb pszichedelikus hatásokat okozhat.

Az ergotizálás gyakorlatát a középkori Európában használták különféle betegségek, köztük fejfájás, láz és légúti problémák kezelésére. Az ergotizált rozsszemek gyógyászati hatóanyagként való felhasználása azonban nem volt veszélytelen, mivel súlyos mellékhatásokat is okozhat, például hányingert, hányást, sőt akár halált is.

Az ergotizálást a gyógyászati felhasználása mellett bizonyos termékek előállításánál is alkalmazták. sörök és borok, ahol úgy gondolták, hogy fokozza az ízt és az erjedési folyamatot. Az ergotizált szemek élelmiszerekben való felhasználását azonban végül betiltották a biztonsággal és a lehetséges egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos aggodalmak miatt.

Ma az "ergotizálás" kifejezést többnyire történelmi kontextusban vagy az orvostudomány és a farmakológia történetére hivatkozva használják. Emlékeztetőül szolgál azokra a néha nem szokványos és kockázatos gyakorlatokra, amelyeket a múltban a betegségek kezelésére és az emberi egészség javítására alkalmaztak.