A szakszervezet-ellenes taktikák megértése a munkahelyen

A munkaellenesség olyan politikákra vagy akciókra utal, amelyek célja, hogy megakadályozzák vagy aláássák a szakszervezetek vagy a kollektív tárgyalások létrejöttét. Ezek a következők lehetnek:

1. Szakszervezet-ellenes propaganda: A munkaadók propagandát alkalmazhatnak, hogy eltántorítsák a munkavállalókat a szakszervezetekhez való csatlakozástól, és a szakszervezeteket szükségtelennek vagy károsnak tüntetik fel.
2. Szakszervezetek felszámolása: A munkaadók szakszervezeti felszámolási taktikákat alkalmazhatnak, például elbocsáthatják a szakszervezetet támogató munkavállalókat, megfélemlíthetik a szakszervezetet támogató munkavállalókat, vagy állandó helyettesítőket alkalmazhatnak a sztrájkoló munkavállalók számára.
3. Jogi kihívások: A munkaadók bíróságon megtámadhatják a szakszervezeti akciókat vagy kollektív szerződések jogszerűségét.
4. A munkához való jogról szóló törvények: Ezek a törvények megtiltják a munkaadóknak, hogy a munkaviszony feltételeként megköveteljék a munkavállalóktól, hogy csatlakozzanak egy szakszervezethez vagy fizessenek szakszervezeti tagdíjat.
5. Akarat szerinti foglalkoztatás: Ez a doktrína lehetővé teszi a munkaadók számára, hogy bármilyen okból elbocsátsák a dolgozókat, beleértve a szakszervezet támogatását is.
6. Fogságban tartott közönségtalálkozók: A munkaadók megkövetelhetik a dolgozóktól, hogy vegyenek részt olyan értekezleteken, ahol szakszervezet-ellenes propagandát mutatnak be.
7. Állandó helyettesítők alkalmazása: A munkaadók új munkavállalókat vehetnek fel a sztrájkoló munkavállalók helyére, ami megnehezíti a sztrájkolók munkájának visszaszerzését.
8. A szakszervezet beperelése: A munkaadók kártérítésért perelhetik a szakszervezetet, arra hivatkozva, hogy a szakszervezet tevékenysége anyagi kárt okozott nekik.
9. A cég elköltöztetésével fenyegetőzik: A munkaadók azzal fenyegetőzhetnek, hogy más helyre költöztetik a céget, ha a dolgozók a szakszervezetbe tömörülés mellett szavaznak.
10. Megfélemlítés és kényszerítés: A munkaadók megfélemlítést és kényszert alkalmazhatnak, hogy eltántorítsák a munkavállalókat a szakszervezet támogatásától, például a szakszervezetet támogató munkavállalók elbocsátásával fenyegetőzhetnek, vagy ellenséges munkakörnyezetet teremtenek.